Főoldal Alapszabály Tisztviselők Archívum Dokumentumok Kapcsolat
Ma 2019. október 18. Lukács nap van.
KezdőlapArchívum :: Hír archívum
2018. november 19. (hétfő) 18:09MOK Akadémia: a gyakorlatban is hasznosítható tudást kaptak

Négy olyan „diák” mondja el véleményét a Kamara kezdeményezéséről, akik már végeztek, illetve épp végeznek az Akadémián.

Lassan végéhez közeledik a MOK Akadémia második évada, amelyet csakúgy mint az elsőt nagyon hasznosnak ítéltek a hallgatók. A Kamara hiánypótló céllal indította el a tagok számára ingyenesen 2017-ben az Akadémiát, hiszen az egészségügyi ágazat igazgatási, gazdasági, jogi környezetéről vajmi keveset tanítanak az egyetemen, de a napi gyakorlatban sem kapnak pontos információkat erről a területről az orvosok. Pedig nem árt tisztában lenni az ágazat működésével, hiszen ki tudja, egyszer az Akadémia hallgatói közül kerül ki az egészségügy vezetője, vagy lesz olyan résztvevő, aki épp a tanultak miatt tudja majd megvédeni magát egy munkaügyi, illetve szakmai perben. Az Orvosok Lapja legutóbbi számában négy olyan „diák” mondja el véleményét a Kamara kezdeményezéséről, akik már végeztek, illetve épp végeznek az Akadémián.

Dr. Bartha Áron idén nyáron végzett a Semmelweis Egyetemen, jelenleg a Phd-jét írja, gyermekorvos szeretne lenni.

– Volt valami konkrét oka, hogy jelentkezett a MOK Akadémiájára?

– Konkrét nem, de azt tudtam, hogy ha egyszer orvos akarok lenni, nem árt ismernem annak a területnek a jogi, gazdasági környezetét, amelyben majd dolgozom. A szakma mellett ráadásul mindig érdekelt a rendszer működése is, és az is, hogyan lehet minél hatékonyabbá tenni a gyógyítást. Ezért is vettem részt a négy orvosegyetem hallgatói egyesületeit összefogó Magyar Orvostanhallgatók Szövetség munkájában. Ez a szervezet például azt tűzte ki célul, hogy megelőzés érdekében elmélyítse a lakosságban az egészségértést, az egészségtudatosságot, ezért is járták a vidéket és tartottak előadásokat középiskolákban. A munkánk során kerültünk kapcsolatba a MOK-kal, ott hallottam erről a kezdeményezésről, amit már akkor nagyon hasznosnak gondoltam. Hiszen az egyetemen alig hallottunk valamit a rendszer működéséről, az is nagyon általános volt. Az Akadémián viszont részletekbe menően lehet mindezt megismerni, ezért is jelentkeztem.

– A szakmai munka mellett a szövetségben társadalmi feladatokat is vállalt. Jelenti ez, hogy egyszer kamarai tisztségviselő, vagy akár ágazati irányító szeretne lenni?

– Semmit sem zárok ki, de azt tudom, hogy ha részt akarok venni bármilyen szakmai képviselőtestületben, ahhoz először a klinikumban kell dolgozni, tapasztalatokat szerezni, és csak utána lehet elgondolkodni, hogy hogyan tovább. Tehát először is jó orvos szeretnék lenni.

– Mennyire kapta meg a képzéstől azt, amit várt?Melyik területet tartotta a legizgalmasabbnak?

– Számomra nagyon érdekes volt az egészségügyi intézményrendszer felépítése. Nekem ez mindig egy kicsit kacifántosnak, átláthatatlannak tűnt. Az órák alatt viszont letisztázódott egy csomó dolog, most már sokkal jobban értem, hogy mi is történik. Ezen kívül az is nagyon jó volt, hogy nem volt semmilyen tabu téma, minden kérdésünkre kaptunk választ, lett légyen szó például a MOK etikai bizottságának működéséről.

– És volt olyan téma, amit esetleg hiányolt, vagy olyan módszer, amely jobban segítette volna a tanulást?

– Talán a jogi ismeretek átadásánál volt olyan előadás, amely kissé szárazabb volt. Még több esetismertetéssel, még interaktívabb módon, a hallgatókat bevonva valószínűleg jobban megmarad ez a tudás. De hangsúlyozom, alapvetően nagyon hasznos ez a képzés, és külön öröm, hogy mivel ingyenes csak az időmet kellett rááldozni. A jövőben talán az is jó lenne, ha online videókban is elérhetőeknek lennének ezek az előadások, így még több kollégához eljutnának ezek az ismeretek. 

Dr. Kovács Géza, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Tudományos Kutató és Laboratóriumi Intézetének Járványügyi Mikrobiológiai Laboratóriumában dolgozik laborvezetőként, emellett foglalkozás-egészségügyi szakorvos is.

– Hogyan szerzett tudomást a MOK Akadémiáról?

Az egyik kollégám hívta fel a MOK Akadémiára a figyelmemet, és küldte el e-mailben a jelentkezési lapot. Tudta rólam, hogy korábban öt évet tanultam a jogi egyetemen, és szereztem egy jogi diplomát is, így azt gondolta, a MOK Akadémia engem biztosan érdekel. Nem tévedett.

– A jogi témájú előadások mennyire voltak érdekesek és érthetőek?

– Nagyon sok gyakorlati példát említettek az előadók, így tették érthetővé, életszerűvé a jogszabályokat. Másrészt az előadások interaktív jellegűek. A jelenlévők kérdezhetnek, felvethetnek a mindennapi életből jogi problémákat. Ez szintén érdekessé tette az előadásokat azok számára is, akik esetleg a jog iránt kevésbé érdeklődnek.

– Mondtak–e új, a gyakorlatban hasznosítható információt az előadók?

– Igen. Említek is néhány példát. Az egyik előadáson hangzott el a következő: Ha önként vállalt többletmunkát végez valaki az egészségügyben, bizonyos jogszabályi feltételek teljesülése esetén hamarabb nyugdíjba mehet. A feltételek között szerepel, hogy a munkát és a többletmunkát munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban kell végezni. Ha például valaki közalkalmazottként dolgozik egy kórházban, és mellette munkaviszonyban foglalkozás-egészségügyi tevékenységet végez, hamarabb mehet nyugdíjba. Ha vállalkozóként végzi a foglalkozás-egészségügyi tevékenységet, ez a kedvezmény nem vonatkozik rá. Egy érdekes ellentmondásra mutatott rá két előadó, két különböző időpontban tartott előadása: Az egyik előadó kérdésre adott válaszában jelezte, hogy a munkáltató csak azoknak az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak a bérét tudja lehívni külső forrásból, akik NEAK által finanszírozott tevékenységet végeznek. A másik előadóval való beszélgetés során pedig az vált nyilvánvalóvá számomra, hogy a jogszabályok alapján a NEAK által nem finanszírozott tevékenységet végző orvosok, egészségügyi dolgozók is beletartozhatnak abba a körbe, akikre a béremelés vonatkozik. Tehát a béremelés személyi körét meghatározó jogszabályok, és a béremelést finanszírozó jogszabályok nincsenek összhangban.

– Mitől lehetne sikeresebb a MOK Akadémia?

– Szerintem az előadások érdekesek lehetnek a jogászok, joghallgatók, a kórházakban vezető pozíciót betöltő szakemberek számára is. Az előadók között pedig szívesen látnánk dr. Dósa Ágnest és dr. Kovácsy Zsombort is, akikre az előadók többször hivatkoztak. De alapvetően köszönet illeti dr. Nagy Ferenc főtitkár urat és munkatársait, hogy a MOK Akadémiát megszervezték.

Dr. Lotz Gábor, a Semmelweis Egyetem II. Patológiai Intézetének docense, a MOK budapesti szervezetének titkára, az Akadémia első évfolyamának hallgatója.

– Legalább 10 éve dolgozik a Kamarának, becsülendő, hogy 2017-ben mégis az első között jelentkezett az Akadémiára. Belső emberként egy kívülálló orvoshoz képest valószínűleg sokkal többet tud az ágazat, az érdekképviseletek, a háttérintézmények működéséről. Miért gondolta úgy, hogy adhat önnek bármilyen újat ez a képzés?

– Egyetemen dolgozom, úgyhogy tudom, a mi szakmánk élethosszig tartó tanulás. Az önképzést soha nem lehet abbahagyni. Az Akadémián ráadásul rendszerezetten kaptam meg azt a tudást, amit titkárként innen onnan kell-kellett összeszednem. Fontos, hogy pontosan ismerjem a szabályozást, a mechanizmusokat, ha például egy háziorvos tanácsért fordul hozzánk. Szóval a részvételem az Akadémián inkább törvényszerű volt. Ellenben én azoknak a medikusoknak, fiatal orvosoknak a jelentkezését tartom becsülendőnek, akik ha nem is voltak túl sokan, de eljöttek a szombati órákra. Ugyanis a fiatalok között elég gyér az érdeklődés a kamarai élet iránt pedig számukra is nagyon hasznos  információkat szerezhetnek az akadémián, például ahhoz, hogy tudják, miben segíthet nekik a MOK. A budapesti szervezetben beszéltünk is arról, hogy készítünk egy tájékoztatót a Kamara működéséről, amelyet a hozzánk belépő fiatal kollégáknak adnánk át.

– Melyik volt az Akadémián elhangzott előadások közül az, amelyiket leginkább érdekesnek tartott?

– Komoly polgárjogi alapismereteket kellett megtanulnunk, és nemcsak az egészségüggyel kapcsolatosan. Például számomra érdekes volt az elévülés szabályozása és a munkajog. De az egészségügyi jogban is találtam izgalmas témákat, így például a beteg önrendelkezéséről, arról, hogy mikor tagadhatja meg a kezelést. Az egészségügyi vállalkozásokról szóló rész főleg azért volt fontos számomra, mert a tanácsért a Kamarához fordulók között sok a háziorvos, akik több mint 90 százaléka vállalkozóként dolgozik. Különösen érdekes volt az az előadás is, amely az orvos büntetőjogi felelősségéről szólt. Ez a saját szakmám miatt is érdekelt, hiszen a patológiában előfordulhat, hogy valaki rákot diagnosztizál, emiatt csonkolják a beteget, és utólag kiderül mégsem volt daganat. A kérdés ilyenkor meddig terjed a kórház felelőssége és hol kezdődik az orvosé? Mikor mondhatjuk egy hibára, hogy súlyos gondatlanság? Mi történik akkor, ha már nem elég az intézményi felelősségbiztosítás? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk az Akadémián.

– Mi maradhatott ki, ami ön szerint még belefért volna a tananyagba?

– Nem jut ilyesmi az eszembe, nagyjából minden benne volt.Talán a hallgatóknak annyi segítség még beleférne, hogy egy sillabuszt, vagy egy kis szótárt kapjanak a jogi előadások előtt, mert ennek a területnek is van egy külön nyelvezete, amit nem mindenki ért.

– A hatalmas ismeretanyagon kívül volt egyéb hozadéka is az Akadémiának?

– Például a kapcsolatépítés. Háromhetente szombatonként elég sokan, 30-40-en összegyűltünk és a közös tanulás is összehozta a csapatot.

– Egy éve végzett, azóta volt már olyan helyzet, amikor hasznát vette az Akadémián szerzett tudásának?

– Igen. Az egyetemen például, ahol a Közalkalmazotti Tanács alelnöke vagyok, számos esetben kérnek tanácsot, állásfoglalást tőlünk munkavállalói kérdésekben. Az a munkajogi tudás, amit a képzés során szereztem, nagyon sokat segít ezeknek a problémáknak a megoldásában.

Dr. Spitzer Nóra laboratóriumi szakorvos, 20 év kitérő után tért vissza a közellátásba.

– Mi motiválta, hogy jelentkezzen az Akadémiára?

– Korábban klinikai gyógyszerkutatásokkal foglalkoztam, éppen ez év januárjától mentem vissza közalkalmazottnak és úgy éreztem, nem árt megismernem, mi változott, milyen lehetőségeim vannak. Az is egy további motiváció volt, hogy három hetente szombati napon van, térítésmentesen. Bevallom a meghirdetett témák között ráadásul több is volt, amelyről még soha nem hallottam ilyen részletesen, pedig már két évtizede orvos vagyok. Tehát, úgy gondoltam, ha visszakerültem a klinikumba, ezekről a dolgokról – a MOK működéséről, az orvosok helyzetéről, lehetőségeiről a mai egészségügyi jogrendben – tájékozódnom kell.

– Más célja nem volt a jelentkezéssel? Például, hogy egyszer az ágazat valamelyik szintjén tisztségviselő legyen?

– Nem jutott eszembe, de soha ne mondd, hogy soha. Alapvetően azonban tényleg inkább arról van szó, hogy mindig úgy gondoltam, fontos a folyamatos tanulás az, hogy minél többet lássak és halljak.

– Volt olyan terület, ami különösen érdekelte?

– Például a jogi szabályozás. Rengeteget változott ez a terület, mióta végeztem, többek között egészen más a beutalási rend. De például a munkajogi rész, a társadalombiztosítás, a nyugdíjbiztosítás is nagyon érdekes volt, hiszen konkrétan engem is sok minden érint. A képzés során például megtudtam, hogy amikor öt évig Gyes-en voltam, az nem számít be sehová, mivel alanyi jogon – külföldre mentem és  meg kellett szüntetnem az egyetemi jogviszonyomat – mentem el szülni. Most, hogy egy közkórházban dolgozom, nem árt megismerkednem az új jogviszonyommal, az előnyeivel és a hátrányaival is, hogy ne érjen hasonló meglepetés. Szerintem nagyon fontos, hogy egy orvos a szakmai továbbképzések mellett a napi munkájával összefüggő dolgokkal – jogi, biztosítási stb. – bizonyos szinten   tisztában legyen. Ezért jó lenne egy hasonló tematikájú kurzus már az alap vagy a rezidens képzésben.

– Gondolja, hogy már a fiataloknak is fontos lenne ilyen behatóan ismerni a rendszer működését?

– Abszolút. Ha korábban mindazt tudom, amit itt megtanultam, azt hiszem sokkal tudatosabban irányítom az életem. Például úgy, hogy nem marad ki 5 év a munkaviszonyomból, korábban mehetek nyugdíjba, többet keresek a bértábla alapján. Persze a fiatalok még más dolgokkal, a szakma elsajátításával vannak elfoglalva, az Akadémia hallgatói között is csak elvétve volt néhány huszonéves. Pedig nekik lenne a leghasznosabb,  ha ezekre a dolgokra is odafigyelnének.

– Mitől lett volna még jobb a képzés?

– Nem is tudom, hiszen tényleg nagyon széleskörű, átfogó tudást kaptunk. Esetleg, még hatékonyabb lett volna a tanulás, ha az előadások anyagát nem utólag, hanem előre megkapjuk, és a saját jegyzeteinkkel egészítjük ki. De így is nagyon elégedett vagyok és őszintén ajánlani tudom az Akadémiát a kollegáknak, ha jövőre is indulni fog.

A Magyar Orvosi Kamara 2019-ben is elindítja MOK Akadémia címen jogi tanfolyamát, továbbképzését - részletek itt olvashatók

Vissza
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!

Erzsébet utalvány
 
Lemondó nyilatkozat

NilNocere.hu

banner

banner