Főoldal Alapszabály Tisztviselők Archívum Dokumentumok Kapcsolat
Ma 2019. október 18. Lukács nap van.
KezdőlapArchívum :: Hír archívum
2019. január 11. (péntek) 13:08Még nem csordult túl a pohár az egészségügyben

Hónapok helyett napok alatt, pilot program helyett élesben kellett a sürgősségi ellátást átszervezni.

Diszkrepancia ide vagy oda a napi tapasztalatok és a kormányzati kommunikáció között, nem forrósodott fel a levegő az Egészségügy 5 Dimenzióban szakkonferencián ma délelőtt. Persze nem lehet azt állítani, hogy nem voltak kis patronok, sőt: viszonylag egészen súlyos kitételek, ám csak hangsúlytalanul, elrejtve, mellékesen, halkan… Szemmel láthatóan mindenki fél ezért vagy azért, így aztán óvatos, megfontolt, s ez a délelőtti előadások tematikáján, hangvételén nagyon is érzékelhető volt.


Bognár Zsolt: az elküldés is nagy gond a sürgősségi ellátásban
Napjaink ismét legfelkapottabb témájává vált a sürgősségi ellátás, amelynek átalakítására az ünnepekkel teli év végén alig hagyott időt a miniszter: tavaly december 19-én jelent meg a rendelet, miszerint ez év január elsejétől kötelező a triázs és a sürgősségi osztályos diszpécser alkalmazása a sürgősségi betegellátó helyeken, és létre kell hozni az akut alapellátó egységeket. Régóta jól látható, hogy nem csak a „buta” betegek, a „lusta” háziorvosok miatt, de az ellátórendszer hiányosságai miatt is roskadozik a rázúduló teher alatt sürgősségi ellátás. Nem véletlen, hogy egy műhelybe terelődtek a szakmabeliek, s elkészítették a szakmai koncepciójukat. Számos javaslatuk született, amelyek közül például a kötelezővé tett alapellátási egységet csak pilotként szerették volna „tesztelni” a sürgősségi ellátás 3. szintjétől, s megvárni a tapasztalatokat a bevezetéséhez – többek között ez derült ki dr. Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke előadásából. Az is nyílt titok, hogy a rendeletmódosítást szeptember-októberre várta a szakma (ez évi bevezetéssel), ugyanakkor számukra érthetetlen okokból csak december utolsó harmadában került erre sor, így alig marad idejük a szolgáltatóknak eleget tenniük jogszabályi kötelezettségüknek, és nem is tudtak mindannyian megfelelni az elvárásoknak.

Az MSOTKE elnöke arra is rámutatott, hogy saját felmérésükben – harminchárom kórház szolgáltatott adatot – a legegyszerűbben megítélhető, vagyis az azonnali ellátást igénylő triázs szerinti kategóriában is nagy szórással találkoztak, s bár a nem vizsgáltak egyszázalékos aránya megfelel a nemzetközi eredményeknek, mégis ezek közül a betegek közül magas arányban fordultak újból a sürgősségi ellátóhoz az érintettek.

Számos gond nehezíti a triázson átesett beteg ellátását: mert ugyan lehet, hogy viszonylag hamar elkészül egy CT-vizsgálat, ám nincs, aki a leletezést elvégezze, vagy éppen nincs szabad sebész, aki megműtse a pácienst. Ezek már az sbo-kon kívül álló okok, mutatott rá Bognár Zsolt, továbbiakban azt fejtegetve, hogy a tovább küldés sem egyszerű feladat. A beszűkült ágyszám kapacitások, a területi ellátási kötelezettségből eredő eltérések, a más intézmények szűk kapacitásai, a helyhiányok mind-mind nehezítik az sbo-ról tovább küldhető betegek elhelyezését. Nem beszélve például egy olyan „apróságról”, hogy hétvégeken nem dolgoznak betegszállítók financiális okok miatt, ilyenkor a mentőszolgálatnak kell biztosítania a betegek utaztatását.

Felvetődött a kérdések során, hogy a járóbeteg-ellátásba is lehetne küldeni a sürgősségi ellátásra nem szoruló, de szakorvosi segítséget igénylő betegeket a triázs után. Egyelőre ez sem az igazán járható út, ugyanis a rendelések többsége beutalóköteles és időponthoz kötött, s mindent összevetve a járóbeteg-ellátók is beszűkült kapacitásokkal dolgoznak.

Bár ideális megoldásnak tűnik a háziorvosi ügyeletek sbo-khoz integrálása, ennek is több akadálya van: gátat szab a törvényi szabályozás (az önkormányzatok feladata az alapellátás biztosítása), illetve az, hogy a háziorvosok is ódzkodnak ettől a lépéstől. Attól tartanak ugyanis, hogy beszipkázza őket a rendszer, miközben egyáltalán nem akarnak sürgősségi orvosok lenni. Ha idő lett volna a pilot programra, akkor az ideális megoldáshoz közelebb állnánk, vélte az elnök.


Békássy Szabolcs: legyen miniszteri biztosa az alapellátásnak!
A háziorvosoknál maradva szintén jelentős változások előtt állnak az alapellátók, legalábbis erre lehet következtetni egy szintén fontos, tavaly év végén (december 21.) megjelent kormányhatározatból. Az alapellátás jövőjét nagymértékben meghatározó jogszabály tartalmazza az egészségügyi alapellátás intézkedési tervének kidolgozását a 2019–2022-es évekre vonatkozóan márciusi határidővel, valamit az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentésének vizsgálatát, az ügyeletek fejlesztését, a foglalkozás-egészségügyi rendszer megújítását. Minderről dr. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének (HaOSZ) elnöke igyekezett átfogó képet adni, bemutatva, hogy az eddigi intézkedések csak hellyel-közzel voltak eredményesek: az eszköztámogatás – bár rendre szorgalmazzák – két év után megszűnt, a letelepedési pályázat ellenére növekszik a betöltetlen praxisok száma, az általános népegészségügyi szűrések, beleértve a vastagbélszűrést váratnak magukra.

A szakpolitikai intézkedések közül kiemelte a háziorvosi hatásköri lista elkészítését, a tárgyi, személyi, finanszírozási feltételek javítását annak érdekében, hogy a járóbeteg-ellátásban elérhető, de az alapellátásban is elvégezhető szolgáltatásokat a háziorvosok is el tudják végezni. Fontosnak tartotta a jogszabályi deregulációt, amely nehézsége ellenére immár elodázhatatlan. Megfelelő infrastruktúra szükséges a körzethez tartozók egészségi állapotának felméréséhez, ami nem azonos a törzskartonnal, tette hozzá. Szeretnék önálló szervezetként látni az Alapellátási Módszertani Központot, s az alapellátóknak szükségük lenne egy miniszteri biztosra is Békássy Szabolcs szerint.


Boncz Imre: 191 milliárd plusz az idei büdzsében
2010 óta 516 milliárd forinttal nőtt az egészségügyi kiadások nagysága az előirányzatok alapján, állította prof. dr. Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem  Klinikai Központ, Egészségbiztosítási Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára előadásában. Idén 2018-hoz képest 191 milliárddal jut több az ágazatnak, ebből az Egészségbiztosítási Alap 123 milliárdot, az EMMI 28 milliárdot, a Pénzügyminisztérium – közszolgáltatások fejlesztése címén – 40 milliárd forintot kapott.


Balogh Zoltán: nem kell félni a diplomás ápolóktól
Nem kerülnek az ellátásba tömegével kiterjesztett hatáskörű ápolók, hiszen nem is végeznek az egyetemeken nagy számban, fogalmazott előadásában dr. Balogh Zoltán. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamra (MESZK) elnöke szerint tehát nem lesz „rendszerváltás”, nem veszik át az orvosok feladatait a diplomás ápolók, de szemléletváltásra mindenképpen szükség van a gyógyítók részéről, szögezte le. Három területen, a geriátriai, a közösségi és a sürgősségi ellátásban lehet leginkább alkalmazni a szakembereket. Beszélt a béremelési kényszerről is, miután a garantált bérminimum folyamatos emelése miatt a szakdolgozói bértábla összecsúszik: újra kellene gondolni az egészet, mert így nem vonzó pálya az egészségügyi.


Húsz rezidens gondolkodik a felmondáson
A kórház nevét nem árulta el, csak annyit, hogy húsz szakorvos-jelölt gondolkodik egységesen azon, hogy felmondjon az egyik intézményben, ahol véleményük szerint sérülnek a képzéshez való jogaik, s immár vállalhatatlan stílusú párbeszéd zajlik a kórházban, mondta dr. Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Abszurdnak minősítette, hogy a szakorvosi képzés első és utolsó napján ugyanúgy semmilyen beavatkozást nem végezhetnek, hiába telt el x év gyakorlattal, ám miután megszerezték a szakvizsgát, akár a legbonyolultabb esetet is rájuk bízhatják. A kórházfenntartóval jó a kapcsolatuk, konstruktív párbeszédet folytatnak, s megindult a gyakorlatorientáltabb képzés érdekében folyó bizottsági munka.

Vissza
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!

Erzsébet utalvány
 
Lemondó nyilatkozat

NilNocere.hu

banner

banner