Főoldal Alapszabály Tisztviselők Archívum Dokumentumok Kapcsolat
Ma 2019. november 13. Szilvia nap van.
KezdőlapArchívum :: Hír archívum
2019. október 7. (hétfő) 18:27Elég a homályos ígéretekből!

A 900 ezres követelést a bírói kar jövedelmi szorzóihoz igazítottuk, mert ezt tartottuk igazságosnak és reálisnak.

Elhalt ígéretek nyomában – párbeszéd a döntéshozókkal: ezzel a címmel tartott rendkívüli nagygyűlést a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szeptember 21-én. „Ezekkel a homályos ígéretekkel nem tudunk mit kezdeni” – mondta a rendezvény után dr. Éger István, a MOK elnöke a Kisalföldnek adott interjúban.

– Mit reméltek a nagygyűléstől?
– Azokat a problémákat akartuk elmondani immár a társadalom előtt is, amelyeket tárgyalások idei kudarcai miatt nem tudtunk kommunikálni, s megoldani sem. De túl sokat nem reméltünk.

– Ezért készültek piros lapokkal, amelyeket tiltakozásképpen felmutattak az orvosok, amikor úgy érezték, mellébeszélnek nekik?
– Egy sok száz fős rendezvényen így nyomatékot tudtak adni a résztvevők, hogy mit szeretnének, s mit nem. Megszakadni a munkában – nem. Tisztességes munkakörülményeket – igen, paraszolvencia nélkül.

– Önök azt mondják, 2018 áprilisától nem követte folytatás a tárgyalásokat, ott „haltak el” az ígéretek. De hol tartottak 2018 tavaszán?
– Egy éve, a választások előtt körülbelül tíz nappal úgy álltunk fel az aktuális tárgyalóasztaltól, hogy a választások után haladéktalanul folytatjuk, s az orvosok további bérfelzárkóztatása már 2018-ban napirendre kerül. Abban az évben semmilyen módon nem folytatódott aztán a történet, 2019. januártól áprilisig viszont intenzív és eredményesnek tűnő tárgyalásokat folytattunk. Úgy álltunk fel ismét, hogy az április 17-i kormányülésen döntés születik arról a megállapodásról, ami az asztalnál körvonalazódott. Ez komoly orvosi bérfejlesztést irányozott volna elő, ütemezetten, 2022. január 1-jéig bezárólag. Ebből nem lett semmi. A szakdolgozók bérrendezését természetesen üdvözöljük, időszerű és fontos volt, de jelen pillanatban ez azt jelenti, hogy másfél év múlva egy jól képzett szakdolgozónak több lesz a fizetése, mint nekem, nyugdíj előtt, két szakvizsgával.

– Mi a valós keresete most egy orvosnak? Úgy tudom, az államtitkár 800 ezerről is beszélt, önök 560 ezerről.
– Nyolcszázezerről nem beszélt, ellenben elismerte, hogy jogosak a követeléseink. De mivel üres tarisznyával érkezett, nem is adhatott semmit. Nemcsak az idősebb generációról van szó, a fiatal orvosok képzése és pályán tartása ugyanúgy nélkülözhetetlenné teszi, hogy a paraszolvencia kikerüljön a rendszerből. Ezért álltunk elő komplex követeléssel: a kezdő szakorvos a lapbére érje el 2022. január 1-jére a bruttó 900 ezret, s ehhez igazodjon a rezidensek, illetve a tapasztalt orvosok fizetése. Ezzel egyidejűleg a MOK garantálja, hogy tiltólistára teszi a paraszolvenciát – s ezt várja a kormánytól is.

– Ha 900 ezer forint bruttó fizetést követelnek, akkor ez azt is jelenti, hogy ma egy szakorvos átlagban, a hálapénzzel együtt ennyit keres?
– Azt én nem tudom megmondani, egyrészt nincs erre vonatkozó felmérésünk, más-részt nem akarunk semmiféle összefüggést hozni a kettő között. Eleve nagy a megoszlás, hisz vannak szakmák, ahol egy vasat sem kapnak a betegtől az orvosok. S vannak, ahol igen. A 900 ezres követelést a bírói kar jövedelmi szorzóihoz igazítottuk, mert ezt tartottuk igazságosnak és reálisnak.

– A szakminisztérium a nagygyűlés után kiadta a saját közleményét, amelyben ő is számokkal jött: 2016-ban 107 ezerrel, 2017-ben további 100 ezer forinttal nőtt az orvosok alapbére.
– A bértárgyalások része volt ez akkor: az orvosok bérét két, a szakdolgozókét négy lépcsőben emelték. Azzal az ígérettel, hogy ez egy folyamat kezdete. A folytatás az orvosoknál úgy maradt el, hogy még azt sem mondták, türelem, majd ti is jöttök.

– A MOK azt állítja, a költségvetésben van erre pénz, de egy pénzügyi szakember is ezt mondaná?
– Az 1200 milliárdot igenis kibírná a költségvetés. Az állami költségvetés egy morális dokumentum, amelyben tükröződik a döntéshozók erkölcsi hozzáállása a prioritási sorrendhez. Az egészségügy most nagyon le van maradva.

– Annak, hogy most kemény hangot ütöttek meg, köze van a közelgő MOK-elnökválasztáshoz?
– Semmi köze hozzá. Most jött el a pillanat, hogy ezeket a lépéseket meg kell tenni.

– Indul ön az elnökségért?
– Itt nem indul valaki, hanem őt jelölik. Október közepén nyitják meg a jelölési időszakot, ha kapok ilyet, elgondolkodom, hogy felveszem-e kesztyűt vagy nyugdíjba vonulok – mert ezt is megtehetem.

– Peresztegi háziorvosként 2003-ban választották meg a MOK elnökének, ha 16 évvel ezelőtt azt mondják, hogy ilyen kérdések mentén zajlanak még mindig a viták a magyar egészségügyben, akkor is vállalja?
– Természetesen igen. Sok eredményt elértünk ebben az időszakban.

– És tizenhat év múlva lesz még paraszolvencia?
– Jóslással nem foglalkozom. Bizonyos szempontból a döntéshozónak az érdeke, hogy a paraszolvencia fennmaradjon, hisz ezzel az átláthatatlan javadalmazással meg lehet osztani az orvostársadalmat. Egy megoszthatatlan orvoskar érdekérvényesítő képessége magasabb, mint a megosztotté. A társadalomnak és az orvosoknak ugyanakkor nem érdekük, hogy ez jó ideig még így maradjon. A szégyenbélyeget 1951-ben a politika hozta létre, neki is kell letörölni.

Az interjút követően nem sokkal dr. Éger István arról tájékoztatta lapunkat, hogy a nyugdíjas munkavállalókat sújtó diszkrimináció megszüntetéséről tárgyalóasztalhoz ülnek a szakminisztériummal. Ez is a követeléseik egyik pontja: „Ennyit azért máris elértünk.”

Vissza
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!

Erzsébet utalvány
 
Lemondó nyilatkozat

NilNocere.hu

banner

banner