Főoldal Alapszabály Tisztviselők Archívum Dokumentumok Kapcsolat
Ma 2019. november 13. Szilvia nap van.
KezdőlapArchívum :: Hír archívum
2019. október 28. (hétfő) 18:37Ezért kisebb a nyugdíj, mint sokan előre várták

A nyugdíj-megállapítás elképesztően bonyolult: az 1988 óta szerzett összes olyan jövedelmet figyelembe kell venni, amely után a jogosult járulékot fizetett.

A magyar nyugdíjrendszer EU-s szinten egyedülálló sajátosságai miatt senki nem tudja előre meghatározni, hogy mennyi nyugdíjra számíthat majd a jogosultság megszerzése után. A transzparencia hiánya okozza, hogy az emberek nem tudnak kalkulálni és sokan meglepődnek, amikor végül kiderül, hogy ténylegesen mekkora lesz az ellátásuk. Eközben az önálló nyugdíjjárulék 2020-ban várható megszüntetésével, a munkavállalókat terhelő járulékok összevonásával még átláthatatlanabbá válhat a rendszer - magyarázta a Napi.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő.

A hazai nyugdíjrendszerben bruttó keresetekből kalkulálnak ki egy nettó nyugdíjat, miközben mindenhol az EU-ban bruttó keresetekből bruttó nyugdíjakat számítanak - vagyis a nyugellátások is adóznak. Ennek következtében a környező országokban sokkal egyszerűbb előrejelezni - akár menet közben is -, hogy mennyi nyugdíjra számíthat majd egy adott munkavállaló - figyelmeztetett a szakember.

A magyar nyugdíj-megállapítás attól elképesztően bonyolult, hogy az 1988 óta szerzett összes olyan jövedelmet figyelembe kell venni, amely után a jogosult járulékot fizetett, tehát minden járulékalapot képező kereset beszámításra kerül. A számítási modell egy nagyon sok lépéses, összetett algoritmust alkalmaz, amely évtizedekre visszamenően, számtalan adó- és járulékfizetési rendelkezéstől és egyéb szabályoktól függ, illetve rengeteg előzetes adatot igényel. Mivel a fizetésünket bruttóban kapjuk meg, a keresetekből minden adott évre vonatkozóan a sűrűn változó szja- és járulékrendelkezések alapján kiszámítanak egy nettó keresetet, majd több további lépést követően alakul ki egy úgynevezett életpálya nettó havi átlagkereset, amely a nyugdíjszámítás alapja lesz.

Ezzel szemben Európa más részein a bruttó keresetekből bruttó nyugdíjakat számítanak - tehát az adórendszer ki van terjesztve a nyugdíjakra is -, így lehetséges egy azonnali előrejelző nyugdíjrendszert kialakítani. A leghíresebb példa ezekre a német, az osztrák és a svéd rendszer, amelyekben a munkavállalók minden évben kapnak egy részletes kimutatást arról, hogy mennyi nyugdíjjogosultságot szereztek az adott évben, a korábbi évek tükrében összesen mennyi nyugdíjjogosultságuk van, illetve ezek alapján mennyi lehet majd a várható nyugdíjuk, amit igényelhetnek a korhatár betöltése után. Ez a magyar rendszerből teljesen hiányzik és ez az áttekinthetetlenség fő oka, amelynek megváltoztatása pedig egyetlen politikai döntés kérdése lenne - értékelt Farkas.

Mivel a magyar rendszerben a nyomonkövethetőség lényegében kizárt, elég gyakori, hogy a friss nyugdíjasok a megállapítást követően megdöbbennek, hogy várakozásaikhoz képest sokkal alacsonyabb nyugdíjat számítottak ki a számukra - állapította meg a szakember. Mondhatni természetes, hogy a többség kevesli az ellátását, de nagyon sokan nem veszik figyelembe, hogy a nyugdíjszámítás során hosszú távú, egész életünkön átívelő kereseteket vizsgálnak. Eközben az emberek csak arra hajlamosak emlékezni, hogy az utóbbi időben mennyit kerestek - az elmúlt években pedig a magyar gazdaságban sorra két számjegyű béremelések voltak jellemzőek.

Tévhit, de a köztudatban mélyen megragadt, hogy a nyugdíjazás előtti utolsó évek keresete nagyobb súllyal számít bele az öregségi ellátásba. Emiatt sokan még mindig az utolsó években próbálják meg feltornászni a keresetüket, ám a gyakorlatban ez csak nagyon mérsékelten fogja befolyásolni a nyugdíjukat.

E képzet alapja, hogy az 1997-1998-as nyugdíjreform előtt voltak olyan szabályok, amelyek hol az utolsó öt, hol az utolsó tíz év alapján számították a nyugdíjakat. Például 1992 előtt a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló keresetet a nyugdíjazás előtti utolsó öt évből a nyugdíjba vonuló számára legkedvezőbb három év keresetének átlagaként határozták meg. Onnantól fogva azonban az 1988-tól kezdődő, és a nyugdíjazás pillanatáig tartó teljes időszak keresetét (vagyis az említett nettó számított életpálya átlagkeresetet) figyelembe veszik, függetlenül attól, hogy az jó volt-e vagy rossz a nyugdíjasnak.

Ennek ellenére a régi módszer élénken él az idősebb emberek fejében.

Az Ügyfélkapun 2013 óta elérhető a társadalombiztosítási egyéni számla, amely minden munkavállalónak lehetőséget, hogy ellenőrizze, 2010 óta mennyi járulékot fizettek be utána. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy ki lehessen szűrni azokat a munkáltatókat, amelyek elmulasztják a közterhek megfizetését, ám ezen kívül másra nemigen jó. Magyarországon ugyanis a nyugdíjakat soha nem a járulék mértékétől vagy jogcímétől függően számították ki, hanem mindig a járulékalapot képező bruttó kereset alapján.

Vissza
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!

Erzsébet utalvány
 
Lemondó nyilatkozat

NilNocere.hu

banner

banner